A

 „Lenkey Károly” Kecskeméti Nemzetőr Egyesület

 

ALAPSZABÁLYA

Egységes Szerkezetben (2016)

 

A „Lenkey Károly” Kecskeméti Nemzetőr Egyesület elnevezésű civil szervezet, alapszabályának hatályos jogszabályok szerinti módosítása tárgyában az alább feltüntetett helyen és napon, közgyűlést tartott és tagjai egyező akaratnyilatkozatukkal elfogadták a szervezet módosított alapszabályát.

  

Az elfogadott módosított alapszabály a következő:

 

1. I.   Az Egyesület neve, székhelye, jogállása és célja:

 1.1.      Az Egyesület neve:    „Lenkey Károly” Kecskeméti Nemzetőr Egyesület            

1.2.      Megjelölésre használt címszó (Egyesület rövidített neve): LK KNE

 1.3.      Székhelye (levelezési címe):   6000 Kecskemét, Klauzál Gábor tér 9. IV./16.

 1.4.                                Telefon/fax: 06/30/592-2280

 1.5.                                 E-mail: bakostibor63@t-online.hu

 1.6. Jogállása:

 A „Lenkey Károly” Kecskeméti Nemzetőr Egyesületközhasznú szervezet (a továbbiakban: LK KNE), mely a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseire figyelemmel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott önálló jogi személy. A LK KNE a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik. Önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik. A LK KNE közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete politikai pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azok támogatását nem fogadhatja el.

1.7.  Működési területe:

             Kecskemét és környéke közigazgatási területe.

 1.8.      Az Egyesület bélyegzője:

             Körbélyegző, a szélén körbe a szervezet neve, középen a Kossuth címer és a bélyegző számmal jelölve (1. és 2.).

 1.9.  Az Egyesület célja:

 Az Egyesület antimilitáris szervezet, amely fegyvermentesen tevékenykedik. Az Egyesület az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc emlékét őrzi, melynek keretében tagjai a Nemzetőr hagyományok ápolását és a Nemzetőrség történelmi hagyományainak őrzését, a hazaszeretetre nevelést végzik. Tagjai részt vesznek az önkéntes tűzoltás és mentés, katasztrófa-elhárítás segítésében, valamint szociális és karitatív tevékenységet végeznek.

 1.10.    A célok megvalósítása érdekében végzendő feladatok:

 (a)               Alapfeladatok:

 -          A kulturális örökség védelme és hagyományok ápolása érdekében részt vesz a nemzeti emlékhelyek védelmében, különböző történelmi- és hadijátékok, bemutatók szervezésében, megtartásában és népszerűsítésében, különösen az ifjúság körében;

 (b)               Kiegészítő feladatok:

 -          Önkéntes tűzoltás, mentés és katasztrófa-elhárítás támogatása érdekében, együttműködési megállapodás alapján, együttműködik az ilyen feladatot ellátó mindenkori állami, helyi és megyei szervek szervezeteivel és segíti tevékenységüket;

 -          A családok védelme és a családok jólétének erősítése a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítését végző szervezetek segítése, támogatása.

 1.11.   A feladatok megvalósítása érdekében az LK KNE, az Ectv.-ben, a mindenkor hatályos jogszabályokban, valamint az Alapszabályban foglaltak szerint, a közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve végzi, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén szükségleteinek kielégítéséhez.

 -          Az Egyesület a kulturális örökség védelmi feladatait és a hagyományok ápolását. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. §. (1) bekezdése, „ A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházi jogi személyek, a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok számára.”, valamint a 61/B §. (3) bekezdése, „A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és az önkormányzati szervek, valamint az egyházi jogi személyek, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek.” – alapján folytatja.

 -          Az önkéntes tűzoltási, mentési, valamint a katasztrófa-elhárítási tevékenységét, a szakhatósággal megkötött együttműködési megállapodás alapján, A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 2. §. (1) bekezdése,„A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az államimentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő civil szervezetek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.” – alapján végzi.

 -          Az LK KNE szociális tevékenységet, A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény preambulumában foglaltak, „A családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. E célok megvalósítására a vallási közösségek is kiemelt figyelmet fordítanak.” -  alapján folytat.

 1.12.    Az Egyesület tevékenységét Kecskemét és környéke közigazgatási területén végzi, esetenként és lehetőségek szerint kapcsolatot keres és teremt más, országon belüli és külföldi Egyesületekkel és szövetségekkel.

 1.13. Az Egyesület biztosítja működésének teljes nyilvánosságát. A szolgáltatások igénybevételének módját és a közhasznúsági mellékletet a honlapján megjeleníti. www.kecskemetinor.hupont.hu

 1.14.  Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.   

  II.  Az Egyesület tagjai:

 2.1.             Az LK KNE tagjainak névsorát, jelen alapszabály 1. számú mellékletét képező tagjegyzék tartalmazza.

 2.2.             Az LK KNE-be való be- és kilépés önkéntes.

 2.3.            Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki az Egyesület céljait valamint alapszabályát elfogadja és vállalja annak betartását, az Egyesület vezetésével együttműködik, valamint fizeti a tagsági díjat.

 2.4.            Nem lehet tagja az Egyesületnek az, aki háborús vagy emberiség elleni bűncselekményt követett el, vagy akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek és ezen büntetés kapcsán rehabilitációra nem került sor.

 2.5.            A tagok jogai egyenlők.

 2.6.            A tag az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

2.7.             A belépő a „Belépési nyilatkozat” kitöltésével, amelyet az Elnökséghez nyújt be, kérheti a tagfelvételt. 

2.8.            Az Egyesületnek rendes-, pártoló-,  és tiszteletbeli tagja lehet. 

2.9.     Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki: 

magyar állampolgár, vagy Magyarországon bevándorol, letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki mint az Egyesület leendő tagja önként vállalja az Egyesület céljaiként vállalt feladatokat, és azokban aktívan részt vesz, megismerte az Egyesület alapszabályát, azt elfogadta és vállalta annak betartását, az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervével együttműködik, valamint fizeti a tagsági díjat. 

2.10.   Pártoló tag lehet az a természetes, vagy jogi személy: 

aki nem kíván az Egyesület rendes tagja lenni, de egyetért célkitűzéseivel és esetenként személyes közreműködésével, vagy anyagi eszközeivel támogatni kívánja az Egyesület céljainak megvalósítását. A pártoló tag természetes és jogi személy egyaránt lehet.

 A rendes és pártoló tagsági viszony, jelentkezéssel, és annak az Elnökség általi elfogadásával jön létre. A tag felvételéről az Elnökség az általános szabályok szerint meghozott határozattal dönt, erről az új tagot 8 napon belül igazolható módon - ajánlott postai küldeményben, vagy személyesen, az átvétel tényének és időpontjának nyugtázásával - értesíti, egyben elrendeli az új tag adatainak a tagnyilvántartásban történő felvételét. Ha az Elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasítja, az elutasítás ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Egyesület Közgyűléséhez fellebbezhet a tagjelölt. Ebben az esetben rendkívüli Közgyűlést kell tartani, amely a fellebbezésről az általános szabályok szerint dönt. A Közgyűlés döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 

2.11.   Tiszteletbeli tag:          

azt a természetes, vagy jogi személyt választhatja a Közgyűlés, aki az Egyesület céljainak eléréséért végzett munkájával arra érdemeket szerzett, azt jelentős mértékben elősegítette, vagy a jövőben ehhez hatékony segítséget kíván nyújtani. Tiszteletbeli taggá választható az a külföldi állampolgár is, aki szakmai tevékenységével, vagy az Egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásával szerzett jelentős érdemeket. A tiszteletbeli tagot a Közgyűlés, az általános szabályok szerint választja meg, illetve zárhatja ki tagjai közül. 

A tiszteletbeli tagság az Elnökség felkérése alapján a felkérés elfogadásával, és az Elnökség javaslata alapján meghozott Közgyűlési határozattal keletkezik. 

1. III.   A tagsági jogviszony megszűntetése, megszűnése: 

3.1.    A tagsági jogviszony megszűnik:

             a)         a tag kilépésével;

            b)         a tag kizárásával;

            c)         a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

 3.2.     Kilépéssel: 

A tag úgy szüntetheti meg a tagságát, ha írásban az Elnökséghez a kilépését bejelenti. A tagsági viszony az írásbeli kilépési nyilatkozat Elnökséghez történő megérkezésével szűnik meg.

 3.3.      Kizárással: 

A tagnak jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy Közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés - bármely Egyesületi tag vagy Egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytat le. 

A tag kizárására irányuló kezdeményezést az Elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök, vagy az elnök akadályoztatása esetén az LK KNE vezető tisztségviselője terjeszti a Közgyűlés elé. A kizárási eljárás megindítását a Közgyűlés határozattal rendeli el. Ezt követően az elnök, vagy akadályoztatása esetén az őt helyettesítő vezető tisztségviselő 30 napon belül jegyzőkönyv felvétele mellett az érintett tagot meghallgatja, továbbá meghallgatja azokat a személyeket, akik az ügyre vonatkozó bizonyítandó tényről tudomással bírnak, okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást és a bizonyítékok alapján határozati javaslatot készít. A javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy akadályoztatása esetén az őt helyettesítő vezető tisztségviselő köteles összehívni a Közgyűlést. A kizárásról a Közgyűlés az általános határozathozatali szabályok szerint határozattal dönt. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A tagsági jogviszony a kizárásról szóló Közgyűlési döntés meghozatalával szűnik meg. A kizárásról rendelkező határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet az érintett tag a közléstől számított 30 napon belül terjeszthet elő az Egyesületet nyilvántartó törvényszékhez. A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

A kizáró határozatot a taggal a meghozatalától számított 15 napon belül írásban, igazolható módon közölni kell. 

3.4.      A tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével megszűnik a tagsági viszony. 

IV. A tagok jogai és kötelezettségei: 

A jogi személy pártoló-, valamint tiszteletbeli tagok törvényes képviselőjük útján, a rendes tagok, a természetes személy pártoló- és tiszteletbeli tagok pedig személyesen gyakorolják jogaikat és kötelezettségeiket. 

A tiszteletbeli és a pártoló tag tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehet az LK KNE rendezvényein, ülésein, szavazati joggal nem rendelkezik, az LK KNE szerveibe nem választható. 

4.1.  A tagok jogai: 

a)  LK KNE -en belül a tagok jogai egyenlők.

b) A rendes tagok választók és választhatók az LK KNE valamennyi tisztségére.

c)Az LK KNE elnökével egyeztetett körülmények között betekinthetnek az LK KNE székhelyén bármely szervének irataiba, az ülések iratanyagaiba, illetőleg a bárki számára hozzáférhető, nyilvános iratokról saját költségére másolatot készíthetnek.

d)  Részt vehetnek az LK KNE  valamennyi rendezvényén.

e) Jogosultak a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogukat gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, panasszal és felszólalással fordulni az LK KNE  Elnökségéhez és a Közgyűléshez.

f) Ha a határozathozatal során véleményükkel kisebbségben maradnak, joguk van véleményük fenntartására és a határozatban egyéni vagy kisebbségi véleményként való feltüntetésére.

f) Feladataik törvényes ellátása során, vagy tagsági viszonyuk miatt elszenvedett jogsérelem, joghátrány esetén törvényes jogvédelem illeti meg őket.

i)  Részt vehetnek az LK KNE  szerveinek munkájában. 

4.2.  A tagok kötelesek: 

a)  Az LK KNE -en belül a rendes tagok kötelezettségei egyenlők.

b) Az LK KNE munkájában folyamatosan részt venni.

c) A birtokukba kerülő, az LK KNE saját és ideiglenesen használatba kapott vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával megóvni, mely vagyontárgy birtoklása, használata idején anyagi és jogi felelősséggel tartoznak értük.

d) Az LK KNE  tagsággal összefüggésben önként vállalt feladataikat a tőlük elvárható módon teljesíteni.

e) Az Alapszabályban megfogalmazott célkitűzéseket tevékenységükkel előmozdítani, az Alapszabály, továbbá a szervezeti- és működési szabályzat rendelkezéseit megtartani.

f) Az Elnök, az Elnökség által kötött szerződéseket, megállapodásokat és határozatokat betartani.

g) Az Alapszabályban meghatározott módon fizetni a Közgyűlés által megállapított tagsági díjat.

h) A pártoló tagok kötelesek teljesíteni a vállalt vagyoni hozzájárulást.

i) Nem veszélyeztetheti az LK KNE céljának megvalósítását.          

 

 V. Az LK KNE szervezeti felépítése:

           a)         a Közgyűlés

            b)         az Elnökség

            c)         az Ellenőrző bizottság.

  VI. A Közgyűlés:

 

 6.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlés a határozatait kizárólag ülés tartásával hozza meg.

 A Közgyűlést az Egyesület székhelyére kell összehívni, de az Elnökség határozata alapján a Közgyűlés más, a Közgyűlés megtartására alkalmas helyre is összehívható.

 A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint kell összehívni. A Közgyűlést az elnök hívja össze írásos meghívóval, a napirend megjelölésével, a Közgyűlés időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban, melyet a tagoknak igazolható módon kell kézbesíteni. Igazolható módon történő kézbesítésnek minősül:

 - az ajánlott küldeményként postai úton történő kézbesítése, vagy

- a tagnak az általa megadott elektronikus levelezési címére történő kézbesítés, vagy közösségi oldalon létrehozott zárt csoport tagjai részére történő megküldés oly módon, hogy minden meghívott részéről visszaigazolásra kerüljön annak kézbesítése és tartalmának megismerése.

 A Közgyűlés meghívóját a Közgyűlést megelőző 8 nappal nyilvánosságra kell hozni az Egyesület honlapján.

 A meghívónak tartalmaznia kell az LK KNE nevét, székhelyét, a Közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését, valamint a Közgyűlés napirendjét.

 Ha a Közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárulnak az ülés megtartásához.

A Közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

 6.2. Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

 a) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

 b) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;

c) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került, vagy

   e) ha azt az Ellenőrző bizottság, az Elnök, vagy a tagok 1/3-a – az ok és cél megjelölésével  kezdeményezi, továbbá ha azt a bíróság, vagy a felügyeletet gyakorló szerv elrendeli.

6.3. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdéseket a Ptk. 3:74.§ szabályozza, továbbá a Közgyűlés dönt a tagok kizárásáról, valamint a tiszteletbeli taggá választásról.

 A Közgyűlés résztvevőiről jelenléti ívet kell vezetni. A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két választott jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá.

 6.4. A Közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén a helyettesítés szabályai szerinti vezető tisztségviselő vezetheti. A Közgyűlésen az elnök javaslatára az általános határozathozatal szabályai szerint a tagok megválasztják a szavazatszámlálókat, a jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv hitelesítőt.

 A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a határozatképesség megállapítását, az elfogadott napirendet, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő személyét, a Közgyűlésen elhangzottakat tartalmuk szerint, valamint a határozatokat szó szerint. A jegyzőkönyv tartalmazza a szavazás eredményét is. A határozatokat a határozatok tárába be kell vezetni.

 A Közgyűlés nyilvános, nyilvánossága csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 6.5. Határozathozatal:

 A tag szavazati jogát személyesen, meghatalmazottja, vagy törvényes képviselője útján gyakorolhatja.

 A határozatképességhez a szavazásra jogosult tagok egyszerű többsége (50%+1 tag személyes jelenléte) szükséges.

 A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve az alapszabály és a cél módosítását, valamint az LK KNE megszűnésének elhatározását, melyre a Ptk. 3:76.§ szabályozása vonatkozik.

 (a) Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(b) Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló Közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 Az LK KNE beszámolóját és közhasznúsági mellékletét a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással fogadja el.

 A határozathozatalban nem vehetnek részt a Ptk. 3:19. § (2) bekezdésében felsoroltak.

 A határozatképtelen közgyűlést legkésőbb 15 napon belül ismételten új meghívó küldésével, azonos napirenddel össze kell hívni. A megismételt közgyűlés a közgyűlési tagok egyszerű többsége (50 % + 1 tag) személyes jelenléte esetén határozatképes, mely tényre a meghívóban utalni kell.

 A határozatokat – a tag személyét érintő határozat kivételével – az Egyesület Elnöksége köteles annak meghozatalától számított 15 napon belül az Egyesület saját honlapján közzétenni.

 A tag személyét érintő határozatot a taggal postai kézbesítés útján ajánlott küldeményként kell közölni annak meghozatalától számított 8 napon belül.

 Az elnök gondoskodik olyan nyilvántartás (határozatok tára) vezetéséről, amelyből mind a Közgyűlés, mind az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.

 6.6. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 a)     az alapszabály megállapítása és módosítása;

b)     az Egyesület távlati terveinek és célkitűzéseinek meghatározása;

c)     az éves költségvetés elfogadása;

d)    az Elnökség és az Ellenőrző bizottság éves tevékenységéről szóló beszámoló megvitatása, elfogadása;

e)    a közhasznúsági melléklet megtárgyalása és elfogadása;

f)    az Elnökség tagjainak és Elnökének, az Ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása és visszahívása;

g)   az Egyesület rendes és pártoló tagjainak felvételének elutasítás esetén a panasz, illetve a fellebbezés elbírálása;

h)   az Egyesület tiszteletbeli tagjainak megválasztása;

 i)   a tag kizárási eljárást megfellebbező panaszának elbírálása;

 j)   a tagdíj megállapítása;

 k)   a pártoló tagsági díj minimális mértékének megállapítása;

 l)   az Egyesület tagjainak adható kedvezmények és támogatások megállapítása;

m)   az Egyesület szétválásának, átalakulásának elhatározása, más társadalmi szervezettel való egyesülésének, valamint az Egyesület feloszlásának kimondása;

n)   a tisztségviselők fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatása és határozat hozatala

o)  döntés minden olyan ügyben, melyet az Alapszabály, vagy a Közgyűlés kizárólagos hatáskörbe utal, vagy tart fenn.

p)  a fegyelmi szabályzat megalkotása

 VII.  Az Elnökség:

 Az Elnökség – a két Közgyűlés között – az LK KNE operatív irányító szerve, mely mindazon kérdésekben önállóan, saját felelősségére dönt, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 Az Elnökség hatáskörébe tartozik a pénzintézetnél vezetett számla feletti rendelkezés joga is.

 7.1. Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el, melynek tagjait a Közgyűlés a rendes tagok közül, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel 5 évre választja meg. Az Elnökségi tagság annak elfogadásával jön létre. Az Elnökség egy elnökből és két Elnökségi tagból áll, akik az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Elnökség tagjai az ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

 7.2. Az Egyesület első vezető tisztségviselői:

 1. Név: Bakos Tibor elnök

2. Név: Nagy Mátyás Elnökségi tag

3. Név: Béni Tibor Elnökségi tag

 

 7.3. Az Egyesület jelenlegi vezető tisztségviselői:

 1. Név: Bakos Tibor elnök

2. Név: Gyovai Mihály Elnökségi tag

3. Név: Dr. Tálas Gábor Elnökségi tag

 

7.4. Az Elnökségi ülést szükség szerint, de évente legalább négyszer össze kell hívni, mely akkor határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van.

 -          30 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt bármely Elnökségi tag, illetve az Ellenőrző bizottság kezdeményezi.

 Az Elnökségi ülést az elnök hívja össze írásos meghívóval, a napirend megjelölésével, az Elnökségi ülés időpontját megelőző legalább 8 nappal korábban, melyet az Elnökségi tagoknak igazolható módon kell kézbesíteni. Igazolható módon történő kézbesítésnek minősül:

- az ajánlott küldeményként postai úton történő kézbesítése, vagy

- a tagnak az általa megadott elektronikus levelezési címére történő kézbesítés, vagy közösségi oldalon létrehozott zárt csoport tagjai részére történő megküldés oly módon, hogy minden meghívott részéről visszaigazolásra kerüljön annak kézbesítése és tartalmának megismerése.

 Az Elnökségi ülés meghívóját az ülést megelőző 8 nappal nyilvánosságra kell hozni az Egyesület honlapján.

A meghívónak tartalmaznia kell az LK KNE nevét, székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint az ülés napirendjét.  Az elnökség határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnökséget – ugyanazzal a napirenddel – legkésőbb 15 napon belül új meghívó küldésével újra össze kell hívni. Ezen elnökségi ülés az elnökségi tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes, erre a meghívóban utalni kell.

Az elnökség az átruházott és a kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről a közgyűlésnek tartozik beszámolni.

Az elnökségi ülésen részt vesznek az elnökség tagjai és mindazok akiket az elnök meghív.  

 Az Elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén a határozatot elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet valamennyi jelenlévő személynek alá kell írnia.

 7.5. Az Elnökség döntéseiről nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenző számaránya, valamint személye megállapítható.

 Az Elnökség döntésével szemben a Közgyűléshez lehet fellebbezéssel élni.

 Az Elnökség döntését az érintettekkel postai úton írásban kell közölni. Amennyiben a kézbesítés a hatályos jogszabályok szerint nem tekinthető kézbesítettnek, úgy köteles az Elnök ennek tudomásra jutásától számított öt napon belül közleményként a honlapján www.kecskemetinor.hupont.hu is nyilvánosságra hozni.

 7.6. Az Elnökség feladatait a Ptk. 3:80. § szabályozza, ezen felül dönt a rendes és pártoló tagok felvétele és a pártoló tagsági jogviszony megszüntetése tárgyában.

 7.7. Az Elnökség tagjai az ügyvezetési tevékenységük során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Egyesülettel szemben.

 7.8.  Az elnök:

 Feladata:

 a)         önállóan képviseli az Egyesületet, képviseleti és aláírási joga önálló;

b)                  irányítja az Egyesület munkáját, hogy a célkitűzések hatékony módon elérhetők legyenek;

c)         az Egyesület hatékony működése érdekében, az Elnökség előzetes beleegyezésével, önállóan köt együttműködési megállapodásokat és szerződéseket.

d)        napi kapcsolatot tart az önkormányzati intézmények és szervezetek vezetőivel;

e)         a Közgyűlés összehívása és a napirendi pontok meghatározása;

f)         az éves költségvetés előkészítése, valamint az éves beszámolónak a Közgyűlés elé terjesztése, továbbá javaslattétel a tagdíj mértékére;

g)         közhasznúsági melléklet elkészítése;

h)         a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása, az Egyesület folyamatos működésének biztosítása;

j)          felelős az Egyesület pénzügyi, technikai eszközeinek szabályszerű felhasználásáért, tárolásáért és őrzéséért;

k)         gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület esetleges alkalmazottai felett;

l)          döntés az Egyesület tevékenységét érintő kérdésekben, amit a jogszabály, vagy az Alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 7.9. Az Elnök akadályoztatása esetén az általa megbízott bármely Elnökségi tag helyettesíti.

 7.10.  Az Elnökségi tagok:

 Feladata:

 - az elnök távollétében, akadályoztatása esetén az elnöki hatáskör gyakorlása,

 7.11.  Az LK KNE képviselete:

 Az elnök harmadik személy irányában, a bíróság és más hatóságok előtt képviseli az Egyesületet. Képviseleti joga általános és önálló, a bankszámla feletti rendelkezési joga bármelyik elnökségi taggal együttes.

 7.12.  A vezetői tisztség megszűnése:

 Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

 - a megbízás határozott időtartamának lejártával,

- lemondással,

- a vezető tisztségviselő halálával,

- a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

- a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkezésével.

 A vezető tisztségviselő megbízatásáról az LK KNE -hez címzett, az LK KNE másik vezető tisztségviselőjéhez vagy a Közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. A vezetői tisztség a bejelentés napján szűnik meg.

 Ha az LK KNE működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 7.13.  A vezető tisztségviselők munkájukat díjazás nélkül látják el.

 VIII. Ellenőrző bizottság:

 8.1.      Az Ellenőrző bizottság egy elnökből és két tagból álló testület. A bizottság elnökét és tagjait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel a Közgyűlés, tagjai közül 5 évre választja.

 8.2.      A bizottság tagjai a feladatkörükben személyesen járnak el. A bizottság tagjait e minőségükben az Egyesület tisztségviselői és tagjai nem utasíthatják.

 8.3.      Az Ellenőrző bizottság az Egyesület egész tevékenységére kiterjedő ellenőrzését látja el a jogszabályok és az Alapszabály keretei között, a Közgyűlés határozatainak megfelelően.        

            Az Ellenőrző bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását, ennek során a vezető tisztségviselőktől tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, melynek megadása kötelező.

 8.4.      Az Ellenőrző bizottság jogosult az Egyesület könyveibe és irataiba betekinteni, azokat megvizsgálhatja.

            Az Ellenőrző bizottság elnöke az Egyesület Elnökségi ülésein tanácskozási joggal vehet részt.

 8.5.      Az Ellenőrző bizottság a tevékenységéről a Közgyűlésnek legalább évente egyszer köteles beszámolni.

 8.6.  Az Egyesület éves költségvetése, a tevékenységéről szóló beszámoló, továbbá a közhasznúsági melléklet az Ellenőrző bizottság véleményének meghallgatása nélkül nem fogadható el.

 8.7.      Az Ellenőrző bizottság működésének részletes szabályait maga állapítja meg.

 IX. Az Egyesület képviselete:

 9.1.      Az Elnök az Elnökség nevében egyszemélyi aláírásra jogosult, abban az esetben, ha az Elnök akadályozott, akkor az erre felhatalmazott két Elnökségi tag együttes aláírása szükséges.

 9.2.      Pénzügyi kötelezettség vállaláshoz, bankszámla feletti rendelkezéshez az Elnök és az egyik Elnökségi tag együttes aláírása szükséges. Az Elnök akadályoztatása esetén a két Elnökségi tag együttes aláírása szükséges. Az aláírásra jogosultakat a számlavezető pénzintézethez az erre előírt módon be kell jelenteni.

 X. Összeférhetetlenségi szabályok:

10.1.  A Közgyűlés és az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az tag, illetve vezető tisztségviselő, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján:

 - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 10.2.  A vezető tisztségviselő, a munkaszervezetben foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: bejelentő) köteles az elnök részére írásban bejelenteni, ha vele szemben az arra illetékes hatóság büntetőeljárást indított.

 A bejelentő köteles továbbá az elnököt arról is tájékoztatni, hogy bíróság jogerősen elmarasztalta bűncselekmény elkövetéséért.

 10.3.  A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok:

 - Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátáshoz szükséges körben nem korlátozták.

 - A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni.

 Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

 a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 10.4.  Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség:

 A vezető tisztségviselők az LK KNE tagjai és a nyilvánosság részére kötelesek az LK KNE -re vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az LK KNE üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, az LK KNE -t nyilvántartó bíróságtól kérheti az LK KNE kötelezését a felvilágosítás megadására.

 Az iratokba és a nyilvántartásokba történő betekintést az elnöknél kell kezdeményezni, aki azt a lehető legrövidebb időn belül, előre egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén biztosítja. Az iratokról saját költségen másolat készíthető.

 10.5.  Az összeférhetetlenség:

 -     Az Egyesület Elnöke és az Elnökség tagjai nem választhatók az Ellenőrző bizottság tagjaivá.

  10.6.    A Közhasznú Szervezet megszűnését követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 10.7.    Nem lehet a felügyelő szervezet elnöke, vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)         a vezetőszerv Elnöke, vagy tagja,

 b)         a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban van, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,

 c)         közhasznú szervezet cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatást-, illetve

d)        az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 10.8.    A közeli hozzátartozók sem lehetnek az Egyesület tisztségviselői.

 Összeférhetetlenség áll fenn továbbá a pénz- és anyagkezeléssel megbízott személyek, valamint közvetlen felettesei, illetve az Ellenőrző bizottság elnöke és tagjai tekintetében is.

 A Közgyűlés, illetőleg az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség, vagyfelelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve ha a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 XI. Az Egyesület ruházata:

 11.1.    Az Egyesület magáénak vallja az 1848-as, valamint az 1956-os nemzetőrök eszmeiségét.

 11.2.    Az Egyesület tagjai jogosultak a Magyar Nemzetőr Országos Szövetsége által rendszeresített egyenruha viselésére.

 XII. Az LK KNE gazdálkodása:

Az LK KNE a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel a Közgyűlés által jóváhagyott költségvetés, valamint a mindenkor hatályos pénzügyi-számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik. Az LK KNE vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

12.1.  Az LK KNE vagyona:

 - készpénz (folyószámlán elhelyezett összeg),

- értékpapír (kötvény, letéti jegy, stb.),

- ingó és ingatlan vagyon.

12.2.  Az LK KNE bevételei:

 a)  tagdíjak,

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;

c) a költségvetési támogatás:

ca) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;

cb) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

d) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

e) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;

f) befektetési tevékenységből származó bevétel;

g) az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

 12.3.  Az LK KNE bevételeinek felhasználása, nyilvántartása:

 a) Az LK KNE gazdálkodó (vállalkozási) tevékenysége nyomán létrejövő nyereség kizárólag az Alapszabályban meghatározott célok, feladatok teljesítésére használható fel.

b) Az LK KNE -nek, mint közhasznú szervezetnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

c) Megszűnés esetén az LK KNE tartozásainak kiegyenlítése után fennmaradó vagyonát az LK KNE céljával megegyező, vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

d) Az LK KNE Elnöksége mindenkor a hatályos pénzügyi-számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik a jóváhagyott költségvetése alapján.

 12.4.  Az LK KNE költségei, ráfordításai (kiadásai):

 a) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

c) a civil szervezet szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

 12.5.  A beszámolási szabályok:

 Az LK KNE köteles a naptári évvel azonos időtartamra szólóan éves beszámolót készíteni a Ectv. 28-30. §-ban meghatározottak alapján.

 Az éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg el kell készíteni a közhasznúsági mellékletet is.

 A közhasznúsági mellékletet a jogszabályokban meghatározott tartalommal kell elkészíteni, így – többek között – be kell mutatni az LK KNE által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges jogszabály által megkövetelt adatokat, mutatókat, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

 Az LK KNE köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig a jogszabályokban előírt módon letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

 A beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet a Közgyűlés elfogadó határozatát követően a LK KNE honlapján közé kell tenni.

Az LK KNE éves beszámolójába és a közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg azokról saját költségére másolatot készíthet.

 12.6.  Egyéb, a gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések:

 - Az LK KNE tartozásaiért saját vagyonával felel. Tagjai a tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 - Az LK KNE vagyontárgyait szerződéses keretek között használatra tagjai részére átadhatja.

 Az LK KNE Elnöksége munkája és gazdálkodása hatékonyságának, szakszerűségének, törvényességének biztosítása érdekében – fő-vagy mellékfoglalkozásban, vagy másodállásban, vagy megbízási (vállalkozási) szerződéssel – szakértőt, tanácsadót, könyvelőt, adminisztrátort, ügyvédet alkalmazhat.

 XIII. A tagdíj

A mindenkori éves tagdíj mértékét az LK KNE rendes évi Közgyűlése állapítja meg. Minden tag a tagsági díjat évente egy összegben, az év első felében, legkésőbb május 30. napjáig köteles befizetni. Az év második felében belépők a belépés évére esedékes arányos tagdíjat - a teljes éves tagdíj összegének a felét - a belépéstől számított 30 napon belül kötelesek befizetni.

 XIV. Az LK KNE megszűnése

 Az LK KNE a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) és az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben (Ectv.) és a mindenkor hatályos jogszabályokban előírt módon és esetekben szűnik meg. 

Az LK KNE közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

 XV. Záró rendelkezések

 Az LK KNE személyi és vagyoni viszonyaira egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

 

Kecskemét, 2016. április 09.

 

                                                         Bakos Tibor                                                             Elnök

 

Oldal: Szabályzatok
"LENKEY KÁROLY" KECSKEMÉTI NEMZETŐR EGYESÜLET - © 2008 - 2024 - kecskemetinor.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat